Március elejétől az egyik hittantermünkben énekeskönyv-kiállítást rendeztünk be. Mivel nekünk, reformátusoknak a Biblia mellett a „Zsoltár" (ahogy idősebb testvéreink nevezik) igen fontos könyvünk, ezért többen is arra gondoltunk, hogy fordítsuk figyelmünket énekeskönyvünkre. Bár 1948 óta ez a Magyar Református Egyház hivatalos énekeskönyve, talán még mindig nem ismerjük eléggé. Pedig 66 év igen hosszú idő, ezért egyházunk vezetősége már közel 20 éve munkálkodik énekeskönyvünk megújításán.

Másik célunk annak bemutatása volt, hogy gyülekezeti éneklésünk, istentiszteleti liturgiánk gyökereit hol találjuk, illetve az évezredek alatt hogy formálódott a mai állapotra.

Rövid idő alatt közel száz régi és újabb énekeskönyv, füzet, egyéb kiadvány gyűlt össze többnyire gyülekezetünk tagjaitól. A gyűjtésben, a terem berendezésében, az ismertető szövegek írásában lelkesen közreműködött Tikász Ábel fiatal testvérünk, aki már több éve áldozza a nyári szünidő egy részét a pápai kántorképző tanfolyamra.

Az értékes, talán a dédszülőktől örökölt díszes, régi énekeskönyvek mellett bemutattuk a középkor, a reformáció kora énekgyűjteményeit (képek, hasonmás kiadások), valamint jelen korunk kiadványait és más felekezetek énekeskönyveit is. Az ismertető szöveget elolvasva, a különböző korok énekeskönyveit lapozgatva megláthattuk, hogy akkor volt élő és termékeny egyházunk éneklése, liturgiája, ha visszatalált a Szentíráshoz, az élő Igéhez. Két ilyen nagy korszakot fedezhettünk fel a múltban, a reformációt követő másfél évszázadot és a XX. századi ébredés korát.

Reménységgel várjuk, hogy majd megújuló énekeskönyvünk továbbra is az Igében gyökerezve áldott eszköz lesz egyházunk, gyülekezeteink megújulásához.

Móréh Tamás

A kiállításról készült fényképsorozat:

{wgpicasapro 2014_enekeskonyv}

 

Online istentisztelet

Betöltés...



Tetejére