Ars poetica - költői hitvallás. Ez egyfajta kiindulópontként szolgál, hogy az irodalomról, tágabb értelemben pedig magáról a művészetről szóljunk. Mondjuk éppen arról, hogy ez a nagy valami - a művészet - nem egy elszigetelt terület: nyilvánvalóan más, mint az élet dolgai, közben mégis ezer szállal kötődik hozzá. A művészet a mindennapi élettel, az alkotó együtt él a formálódó mű anyagával, miközben teremt. És erre a közösségre van szüksége a kész alkotásnak is a befogadóval. Bár a művész életre kelti a nem-létező művet, az mégis igényli a néző, olvasó vagy hallgató személyét. Benne ugyanis újjá válik, más értelemmel is gazdagodik a meglévő mellett: még teljesebbé alakul.
Az elhangzott művek listája:
I.
"az igazat mondd, ne csak a valódit"
Jules Superveille: Genezis
Théophile Gautier: A Művészet
Kosztolányi Dezső: Költő a huszadik században
Babits Mihály: A lírikus epilógja
Petőfi Sándor: Dalaim
Szabó Lőrinc: Ars Poetica
József Attila: Ars poetica
Radnóti Miklós: Írás közben
Petőfi Sándor: A XIX. Század költői
Babits Mihály: Cigány a siralomházban
Kányádi Sándor: Kuplé
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban
II.
"Miért e lom?"
Michael Augustin: Néhány kérdés, verseket illetőleg /részletek/
Kosztolányi Dezső: Művészet és öncsalás
Tóth Árpád: Egy lány a villamosban
József Attila: (Csak az olvassa...)
József Attila: Thomas Mann üdvözlése
Kányádi Sándor: Ostinato
Charles Baudelaire: Albatrosz
Paul Verlaine: Költészettan
Pilinszky János: Intelem
Juhász Gyula: Formát keresni
Lackfi János: Két módszer
Dsida Jenő: Túl a formán
Kányádi Sándor: Időmadárijesztő
Ami kimaradt >>
Nagy László: Egry ragyogása
Nagy László: Így írlak versbe
Pilinszky János: Beszélgetések Sheryl Suttonnal - részletek